Indian Exposure avagy Miért éppen India?

2008-11-23

Az újság, amire elő sem fizettem

Amikor beköltöztünk, vagyis már abban a pillanatban, hogy a költöztetők teherautója leparkolt a ház előtt, két fickó is megkeresett, hogy szeretnék-e újságra előfizetni. Lett volna egy, ami esetleg érdekelt volna, mert abban nemcsak belföldi politikai és krikett hírek szerepelnek, de sajnos arra nem lehet Vapiban. Végül mindkettőnek azt mondtam, hogy nincs szükségem napilapra. Ugyanis ezeket (Times of India, Hindustan Times stb.) egytől egyig el lehet olvasni az interneten, ami arra elég, hogy nagyjából követni lehessen az indiai eseményeket.
Alig költöztünk be, egyik reggel furcsa koppanást hallottam a bejárati ajtó felől. Kinéztem, hogy mégis mi a fene lehetett. Meglepetésre egy gurigába feltekert, és spárgával átkötött Times of India szám. Na, gondoltam, kezdődik a beetetés. Pár reggel ugyanígy ott fogom találni, majd jön valaki, hogy akkor ugye elő akarok fizetni.
A koppanások reggelente rendszeresen ismétlődtek. Hol csak egy volt, hol dupla. A titok nyitja az, hogy az újságot a földszintről feldobják a negyedikre(!), közvetlenül az ajtónk elé. Ez az egy koppanás. A kettő, ha sikerül eltalálni mellettünk lévő lakás bejáratát, és onnan esik a mi küszöbünk elé. Még szerencse, hogy eddig senki nem költözött be oda, mert nem valószínű, hogy értékelné ezt. Vagy esetleg versenyezni kéne vele, hogy ki kapja be hamarabb az újságot a folyosóról. Persze olyan reggel is előfordult, amikor nem sikerült túl jól a hajítás, és a harmadik emeleti széles esőfogóra esett az aznapi lap.
Már több mint egy hónapja lakunk itt, de eddig senki sem kopogtatott be az előfizetés miatt. Még mindig nem szeretnék előfizetni a Times of India-ra, mert a fent említett híreken túl nem sok érdemi információt tartalmaz. Nagyon sok állami tender kihirdetésével, tőzsdei árfolyamadatokkal, illetve egy adott körben ismertebb emberek fényképes halálhírével van tele a lap fele. Arról már nem is beszélve, hogy néha az is előfordul, hogy nem kapok újságot. Azért ez dühítő lenne, ha előfizetnék rá. Így meg legfeljebb csettintek egyet reggel, hogy ma nem volt szerencsém, és nincs a küszöbön a reggeli szám.

Nekem még nem sikerült megörökíteni a feltekert újság célba juttatását, de már szemtanúja voltam egyik reggel. Ezen az Indiában készült videón hasonlóan érkezik meg az erkélyre az olvasnivaló.