A válogatós tehén

Tennék egy kis kitérőt az utazásos történetek közben. Vannak ezek a menetrendszerinti tehenek a lakóközösség kapuja előtt. Azért hívom így őket, mert reggelente járnak arra, érintve egy nagyobb betontömböt, ami a szennyvizes kanális mellett van, majd tovább mennek a kicsit arrébb található helyi szemétkonténerhez. Bőven akad nekik harapnivaló, mivel a közelben sok teherautósofőr tölti az éjszakát, és a maradékokat például az említett betontömbre vagy melléje teszik le.

Mi is szoktunk kivinni kisebb adag zöldségmaradékokat, így legalább nem veszik kárba. Ma rajtam volt a sor, hogy azt a pár erősen megnyomódott paradicsomot és paprikamaradékot kiszórjam. Egy magányos egyed nyamnyogott pont valamin. Érdeklődve figyelte ahogy kezemben egy műanyagszatyorral közelítek. Kicsit óvatosan mentem közelebb, mert hát nem mindennap szoktam kóbor teheneket etetni munkába menet. Kiszórtam a zöldségeket, és még mielőtt visszaszállhattam volna a kocsiba, már jóízűen lakmározta az első paradicsomot, amit hamar követett a következő is. De a paprikamaradékot csak megszagolta, majd finnyás képpel elfordult. Ilyen válogatósat még nem láttam itt! Ezek megesznek mindent a kidobott ebédmaradéktól kezdve az újságpapíron keresztül a nejlonzacskóig. Itt lenne a lehetőség, hogy ne műanyagkaját falatozzon, erre fintorog. Csak tudnám, hogy mire fel ez a nagy válogatás, amikor olyan gebék, hogy még egy rendes steak sem jönne ki belőlük!


Engedjétek meg, hogy szerényen megemlékezzek arról, hogy ez volt a 200. bejegyzés a naplómban. Gratulációkat továbbra is a szerkesztőségbe lehet küldeni! Taps és álló ováció!