Megtorlás

Igaz már kifelé tartunk a szúnyoginváziós hónapokból, de nem tudtunk tovább ellenállni a kísértésnek. Meg kellett venni a teniszütőnek álcázott, mindenféle idegesítő zümmögő és/vagy vérszívó repkedő vacak likvidálásra alkalmas céleszközt! Az igazi biológiai fegyver, semmi kemikália, csak a sokkoló feszültség. A megoldás pofonegyszerű: azt a szerkezetet alakították át ilyen formájúra, amit otthon is a hétvégi házak teraszára szoktak kiaggatni, csak annak van még egy UV-fényforrása is. Szóval van ez az ütő, aminek a felületét három réteg fémrács alkotja. Csak a középső van feszültség alatt, a másik kettő védi az esetlegesen ügyetlen használót a megrázó élményektől.

Az egészben a legjobb, hogy Murphy törvényeit a szúnyogok is ismerik, ezért el is bújt az összes mire hazaértünk a legújabb fegyverünkkel. Itt álltunk a frissen feltöltött elektromos teniszütővel, és egyetlenegy delikvens sem akarta hagyni, hogy teszteljük a hatékonyságát. A helyzetet jól érzékelteti, hogy még a ház kocsibeállóján sem mutatkoztak, pedig ott rendszeresen rajokba tömörülve szoktak esténként megjelenni. Így pár napig csak egy-egy eltévedt lúzeren tudtuk tesztelni az eszközt.

De tegnap minden megváltozott! Már jóval sötétedés után mentünk a tetőteraszra, hogy beszedjük a kiteregetett ruhákat. Hatalmas szúnyogfelhő fogadott bennünket. Igen, itt az idő egy kis revánsra! Sátáni kacaj közepette futottam le a fegyverért. Ami ezután jött, az volt az igazi elégtétel a sok éjszakai zümmögésért és viszketésért. A sötétben csak mozgatni kellett az ütőt, és az folyamatosan szikrázott, pattogott, így jelezve, hogy sikeres a megtorlás.

Tudom, hogy nem a legsportszerűbb a felállás, de hát ők számbeli fölényben vannak. Már egész szépen ment a tenyeres és a lecsapás, de fonákra még edzenem kell. Ehhez várom az újabb edzőpartnerek jelentkezését. Cím és elérhetőség a szerkesztőségben.