Madzsar tészta

Tegnap kora délután betértem az egyik kedvenc szállodai éttermembe Vapiban. Mindig büférendszerű ebéd van egész elfogadható áron. A választékra nem volt eddig panaszom, mert annak ellenére, hogy ez Gujarat, nem vegetáriánus ételeket is készítenek.

Ahogy végeztem a levessel egyből elindultam körülnézni, hogy mi közül lehet ma főételt választani. Az egyik fogás nevét meglátva kicsit leesett az állam. Némi helyesírási hibával spékelve a következő volt olvasható: Pasta in Hungerien Souse. Az elírás miatt hívjuk csak így: tészta madzsaros szószban. Tészta étel és magyar?! Kíváncsian nyitottam fel a tálalóedény fedelét, hogy mégis mi lehet benne. Némi pirosas szószban (gondolom nem magyar pirospaprika miatt) tipikus olasz tészták és paprika darabok (otthon kaliforniai paprikának hívjuk ezt a fajtát). Lássuk milyen a helyiek szerint a magyar étel!
A szósz akár otthon is megállná a helyét, ugyanis taknyom-nyálam egybefolyt tőle, olyan csípős volt! Akár egy jó házi készítésű Erős Pista. Minden falat után kellett egy kanál raitát (joghurtba kevert zöldség) ennem, mert csak az tudta enyhíteni a csípős étel erejét.
Fizetéskor megjegyeztem a pincérnek, hogy igen csípős volt ez a madzsar tészta. Mire ő:a Hungerien szósz az mindig nagyon csípős. Mosolyogva mondtam neki, hogy én pont abból az országból jövök, amiről ezt elnevezték. Meglepődve, nagy szemekkel nézett rám.

Azért azt meg kell említenem, hogy nem ez volt az első alkalom, amikor magyarnak nevezett étellel találkoztam. Van egy szakácskönyvem, amit a mikrohullámú sütő vásárlásakor adtak. Abban az egyik recept a Hungarian Paneer (magyaros panír, azaz sajt). A kép alapján a Hortobágyi Palacsintára akar hasonlítani palacsinta és hústöltelék nélkül.