Gyalogosnevelés

A téma ismételten az indiai közlekedés. Európai szemmel nézve ez kimeríthetetlen forrása a meghökkentő jeleneteknek. A CNN IBN hírcsatorna (az egyetlen helyi angol nyelvű, amit nézni tudok) ma esti híradójában arról számolt be, hogy Delhiben igen keményen lépnek fel a szabálytalankodó gyalogosok ellen. A képeken a következők voltak láthatóak:

Rendőr áll a járda szélén, oldalán egy megafon lóg, és mikrofonon keresztül beszél bele: "Csak a zebrát használják az úton történő átkeléskor!". A kommentátor közben magyarázza, hogy mennyire szabálytalanul akarnak legtöbbször átjutni az emberek (vágóképen a két forgalmi sáv között ácsorgó emberek), és most nagyon szigorúak Delhi legforgalmasabb helyein a rendőrök (közben bírságról szóló hosszú dokumentumot tölt ki a szerv, majd valaki fizet ötven rúpiát). A riporter még elmondja, hogy így sikerült elérni, hogy csökkenjen azon a környéken a gázolások száma.

Ez így tényleg normális, és rendjén is van. De gyanítom, hogy nem sokan fogják fel az értelmét. Ugyanis a megbírságolt gyalogos csak annyit tudott az esethez hozzáfűzni igen indulatosan, hogy "Direkt utaznak ránk a rendőrök!". Igen, direkt. Hogy a földi léted utolsó nyoma ne egy vérpaca legyen az úttesten! Hiába akarsz így kiszabadulni a lélek örök körforgásából, ebben sokan nem akarnak segíteni neked. Én sem.

De addig is (gyanítom Síva újabb eljöveteléig, amikor majd jól felaprítja a renitens járókelőket) marad a duda, satufék és szívroham. A múlt heti is megvolt nekem, amikor két pasas egy motoron úgy vágott be elém, hogy centiken múlt az életük, és az én épségem is. Balra negyven centi magas betonjárda, jobbra ők. Pont befértem ezek közé. Majd megállva remegő lábakkal kérdeztem meg tőlük, hogy a mai napra a tervük esetleg az elhalálozás volt-e? Persze nem, de közel jártak hozzá.