Ünnepek hétvégéje

Kezdődött az egész azzal, hogy csütörtök este csengettek. Kinyitottam az ajtót, és vagy tíz srác meredt rám. Párat látásból ismertem innen, az egyik, ha nem is szemben lakik, de tuti, hogy a fickó a rokona. Mondja az egyik kicsit tört angolsággal, hogy pénzt gyűjtenek a templomnak a közelgő ünnepre. Ugyanis van a lakókomplexumnak egy saját temploma. Kérdem, hogy mégis mennyit szokás ilyenkor adni? Amennyit gondolok! Köszi, sokat segítettél. Végül adtam nekik kétszáz rúpiát (kb. ezer forintot), mert hát mégis Ganesha születésének ünnepe jön, és egy kis szerencse, bölcsesség, meg egyéb jó dolgok sosem jönnek rosszul a háznál. No, meg azért is, hogy ne nézzék már ki a helyi fehérgyereket. Kaptam nyugtát, a befizető Piter (ez én lennék). Pénteken, a nap végén közölték velem véletlenül, hogy szombat kivételesen munkaszüneti nap, és nem kell jönni dolgozni. Imádom, hogy mindig az utolsó pillanatban szólnak, de legalább még időben.
A hétvégi hindu ünnep nem más, mint az elefántfejű isten, Ganesha születése. Persze akkor még rendes ember volt. A torzulásról a kedves papa tehet (Shiva), de ez egy másik történet. Az ünnep főként Maharashtra (ahol Mumbai van) államban nagy szenzáció, de itt is minden második utcasarkon ünneplőkbe lehet botlani. Ugyanis minden kisebb-nagyobb közösség közösen ünnepel ilyenkor. Az ünnep általában tíznapos, és azzal kezdődik, hogy díszes kis épületet állítanak fel, amibe még díszesebb (giccses) Ganesha szobrot helyeznek el. Azt meg jól megszórják minden földi jóval és virágokkal, mert ugye bölcsesség, jólét és szerencse főnöke ez a fura kinézetű isten. Összegyűlik az istenadta nép, imádkoznak, tv-t néznek (gondolom vallási műsor megy), és jól bekenik egymást rózsaszín porral. Az a menő ünnepeken! Az ünneplést az zárja le, hogy elviszik a szobrot vízpartra (Mumbaiban praktikusan a tengerhez), és elmerítik benne. Az elengedhetetlen petárdázás megvolt, de szerintem még nincs vége. Bonnie nagyon nem értékelné a durrogtatások miatt ezt az ünnepet, az biztos.

A másik ünnep nevéről fogalmam sincs. Egyszer hallottam csak, és akkor sem értettem tisztán. Az egyik kolléga hívott meg a vasárnapi ünneplésre. Ő ugyanis Keralából származik (mellesleg keresztény), és Damanban lakik most. Ott egy nagyobb keralai kolónia él, ők szervezték meg az ünnepet. Vasárnap délre voltunk hivatalosak egy olyan csarnokba, amelynek egyik oldala nyitott volt. Amikor megérkeztünk kezdték el az elkészített ételek felajánlását az isten(ek?)nek. Egy nagy zöld levélre (hasonlít a banánlevélre) kis adagokat raktak minden ételből, és füstölőket gyújtottak. Majd három tigrisnek beöltözött férfi táncolt (inkább ugrált) tipikus keralai zenére. Többen csatlakoztak hozzájuk. A zene végeztével a népet az asztalokhoz terelték, és ugyanúgy, ahogy az áldozáskor, zöld levélre pakolva felszolgálták az ebédet. Teljesen más volt, mint a gujarati étkek. Nem volt annyira fűszeres, inkább édes. Este még zenés, énekes est is van az ünnepen, de arra már nem mentünk vissza.

Vannak képek, de kell egy kis idő, mire fel tudom tölteni. Addig egy kis türelmet kérek. Majd itt értesítek mindenkit.