Szolgálunk és stoppolunk

Akár ezt a szlogent is választhatná magának a Vapi-i rendőrség.

Történt szombaton, hogy Vapi Town-ban egy megrakott riksa mögött araszoltam. Látom, hogy egy rendőr áll az út szélén kezében a megszokott husánggal (itt legtöbbször ezzel látni a közlekedési rendőröket, nem fegyverrel). Látom, hogy beteszi a husángot a riksa elé, lassítok én is, zenét kikapcsolom, mert ez ellenőrzésnek tűnik. De meggondolja magát, int a riksának, hogy tovább, majd egy pillanat múlva már elém lógatja a botot, és végig méri a kocsit. Oké, most megállok, mert itt nem tudok úgy tenni, hogy nem láttam. (A damani határnál egyszer tényleg nem vettem észre, nézett utánam, én meg már bőven előrébb voltam. Gázt adtam inkább.) Az anyósülés ablakát lehúzom, hogy megtudjam mit akar. De nem szól semmit, csak kinyitja az ajtót. Még fel sem ocsúdtam, és már ott ült az ülésen és mutatja, hogy akkor előre! Vigyorgok (mégis mi mást tehetnék, mert nem tud angolul), és indulunk. Ez most mi? Mégis hová akar eljutni a nem túl szimpatikus rendőr? Megjegyzem, olyan arca volt, hogy egy rablóbandába is simán, kérdezés nélkül bevennék. Ahogy lépésben haladunk a korábban említett riksa mögött, látom, hogy valamire készül a stopposom. Lehúzta az ablakot, majd azoknak a riksásoknak, akik be akartam vágni elém álló helyzetből, a járművükre ütött a botjával és artikulálatlan hangon kiabált valamit nekik. Mondjuk villogó és sziréna helyett megtette ez is megkülönböztető jelzésnek.
A járókelők, akik a kocsi felé néztek duplán meglepődtek. Először arra csodálkoztak rá, hogy fehér majom vezeti a kocsit, majd pár pillanat múlva felfedezték a rend sötétbőrű őrét, akinek a husángja az ablakon lógott ki. Gondoltam, hogy a damani felüljáró alatt rendszeresen ott parkoló kollégákhoz igyekezik, de tévedtem. A felüljáró végén egy körforgalom van. Előtte mutogatva kérdezi tőlem, hogy a városba tartok vagy inkább Daman felé. Mutatom, hogy én inkább az utóbbi irányba terveztem az utamat. Gesztikulál, hogy akkor ő itt kiszállna. Leálltam a körforgalom szélén, és utasom nagy nehezen kihámozta magát husángostul a kocsiból.

Annyira nevettem az eset után, hogy vezetni is nehezemre esett. Szerencsére hamar megérkeztem a bankhoz, ahová indultam.