Csípős tea

Szombat reggel nekiálltam kivakarni a házat a mocsokból. Abból, amit a szerelők hagytak itt emlékbe nekem. A héten este nyolc-kilenc óra felé nem sok kedvem és erőm volt már hozzá. Kezdtem a kertben, ahol a kültéri egység összes vackát ott hagyták: dobozok, hungarocell, szigetelések, levágott vezetékdarabok. A kertszomszéd pont teregetett, de a nőről tudtam, hogy egy-két szót beszél csak angolul. Ott volt még a lánya és az unokája is. Előbbi jól beszélt angolul, és miközben én ügyködtem, ő kérdezősködött. Lefutottuk a szokásos köröket: honnan jöttem (Europe - Nice country!), mit csinálok itt stb. Majd invitáltak egy teára a kerítéshez. Elfogadtam, mert mégsem akartam megsérteni őket. Én nem tudom milyen tea volt, valószínűleg maszalás, de azt nem gondoltam volna, hogy még ez is csíphet! Finom, de eléggé furcsa élmény volt, hogy minden korty csípte a nyelvemet. Persze előtte negyedórával ittam meg a reggeli kávémat, így most rendesen felpörgetett a kettő kombinációja. Nem is gond, mert mennem kell takarítani a szobákat.