Hangyák!!!
Amikor végre úgy tűnik, hogy minden jóra fordul, mert a kétbalkezes asztalosok (átmenetileg) befejezték a konyhai ügyködésüket, akkor jön valami ami ismét feldobja napjainkat. Ez az öröm most apró hangyák formájában testesült meg.
Pár napja félszemmel az újságból kinézve arra lettem figyelmes, hogy a feltakarított padlón mozognak a koszok. Jobban megvizsgálva kiderült, hogy ismét hívatlan vendégeink vannak. Apró hangyák masíroztak. Az előző házban annyira ellepték időnként a konyhát, hogy forma-1-es csapatok kerékcsere idejét megszégyenítő gyorsasággal vágtam szalámit vagy kentem a kenyereket reggelire, mert szagra gyűltek. Ott, mivel akkor még más megoldás nem volt kéznél, az összes lyukat ragasztószalaggal zártuk le. Eléggé őskori módszer, de a konyha sem volt újabb kinézetű, így nem ütött el nagyon. Ebben a lakásban szerencsére kivitelezők itt hagyták a Gap Fill nevű fehér krémet, ami mindenféle hézagok kitöltésére alkalmas. Röviden úgy tudnám jellemezni, hogy ez a tubus az én Windex-em! Sikerült már csepegő mosdókagylót tökéletesen letömítenem vele, és mivel fehér színű, így a meszelt fal hibát is lehet vele javítgatni.
Szóval, hogy a hangyás történetet tovább vigyem, ezeket a kis dögöket valószínűleg a homokkal együtt építették be a házba. Már volt korábban egy nagyobb vonulásuk a lakásunkhoz vezető folyosón, de azt némi vegyipari támogatással megoldottuk. Akkor ezzel a hézagkitöltővel lezártam a legtöbb rést, ahol előszeretettel mászkáltak. Ma viszont azt vettem észre, hogy már nemcsak a küszöb külső részén, de már a belsőn is kialakítottak újabb járatokat. Így nem volt mit tenni, azokat is be kellett foltozni. Hangyákat arrébb sepertem, majd szépen betömködtem a réseket. Ez így ismét megteszi pár hónapig.
Akinek még nem volt dolga ilyen vonulással, annak javaslom, hogy próbálja ki ezt. (Internet Explorer-rel érdemes megnyitni)
Pár napja félszemmel az újságból kinézve arra lettem figyelmes, hogy a feltakarított padlón mozognak a koszok. Jobban megvizsgálva kiderült, hogy ismét hívatlan vendégeink vannak. Apró hangyák masíroztak. Az előző házban annyira ellepték időnként a konyhát, hogy forma-1-es csapatok kerékcsere idejét megszégyenítő gyorsasággal vágtam szalámit vagy kentem a kenyereket reggelire, mert szagra gyűltek. Ott, mivel akkor még más megoldás nem volt kéznél, az összes lyukat ragasztószalaggal zártuk le. Eléggé őskori módszer, de a konyha sem volt újabb kinézetű, így nem ütött el nagyon. Ebben a lakásban szerencsére kivitelezők itt hagyták a Gap Fill nevű fehér krémet, ami mindenféle hézagok kitöltésére alkalmas. Röviden úgy tudnám jellemezni, hogy ez a tubus az én Windex-em! Sikerült már csepegő mosdókagylót tökéletesen letömítenem vele, és mivel fehér színű, így a meszelt fal hibát is lehet vele javítgatni.
Szóval, hogy a hangyás történetet tovább vigyem, ezeket a kis dögöket valószínűleg a homokkal együtt építették be a házba. Már volt korábban egy nagyobb vonulásuk a lakásunkhoz vezető folyosón, de azt némi vegyipari támogatással megoldottuk. Akkor ezzel a hézagkitöltővel lezártam a legtöbb rést, ahol előszeretettel mászkáltak. Ma viszont azt vettem észre, hogy már nemcsak a küszöb külső részén, de már a belsőn is kialakítottak újabb járatokat. Így nem volt mit tenni, azokat is be kellett foltozni. Hangyákat arrébb sepertem, majd szépen betömködtem a réseket. Ez így ismét megteszi pár hónapig.
Akinek még nem volt dolga ilyen vonulással, annak javaslom, hogy próbálja ki ezt. (Internet Explorer-rel érdemes megnyitni)