PAN-kártya

Komoly adminisztratív akadályt sikerült ismét leküzdenem, megszereztem a PAN-kártyát! Úgy érzem magam mint valami szuperhős, akinek görnyedt hátú pecsételős aktakukacokat kell legyőznie a különleges fegyverével, ami a hibátlanul kitöltött formanyomtatvány. Két oldalas, apró kis négyzetekkel - amibe írni sem könnyű - tűzdelt papírt kellett volna kitöltenem, hogy megkapjam az úgy nevezett PAN-kártyát. Ez a helyi étkezés utáni bételdiós rágcsa nevét hordozó dolog az adókártya szerepét tölti be. A hivatalos neve: Permanent Account Number. Vagyis nem teljesen adókártya, mert lehet nélküle munkát vállalni, ami számomra teljes rejtély, hogy akkor miként is fizették, mert megtették, utánam az adókat és járulékokat? Sok dolgot viszont ennek a meglétéhez kötnek: például adó-visszaigénylést. Marha jó! Azt igényelem vissza, amit utánam fizettek be, csak az nincs nyilvántartva, hogy mégis pontosan ki után. Mert nincs egyedi azonosítóhoz kötve a befizetés. Aztán amennyi Patel és Singh nevű ember van ebben az országban, kész csoda, hogy nem okoz ez káoszt! Vagy csak jól titkolják.

A legjobb az egész igénylésben az volt, hogy sikerült kiderítenem, van online formanyomtatvány is. Na, így csak nem lehet nagyot hibázni! Ki is töltöttem, előtte persze átrágtam magam a többoldalas útmutatón. Nem volt egyszerű az angol hivatali nyelvezet, de csak sikerült. A legnehezebb az volt, hogy valami helyi ügyintézőt kellett választanom, akinek még neve sem volt, csak egy szám- és betűkombinációt találtam a neten. Mindegy, a rendszer a második próbálkozásra elfogadta az adatokat. Az egész eljárás díját, 67 Rs-t (kb. 250 Ft) is ki lehetett fizetni netbankon keresztül. Kinyomtattam az igazolást az igénylésről, egy fényképet rá kellett ragasztani, a megfelelő keretben aláírni, és már mehetett is a postával Mumbaiba.
A teljes folyamatot lehet követni interneten, ahol megadják az aktuális státuszt, és a PAN-számot is, amint azt a hivatalban a személyhez hozzárendelik. Pár nap múlva már láttam is, hogy bekerültem a rendszerbe, és hamarosan a számot is megkaptam. Alig telt el két hét, és kezemben volt a PAN-kártyám.

Egyszerűen elképesztő számomra, és ezért is találó az országimázs jelmondata (Incredible India / Hihetetlen India), hogy egy adókártyát pár kattintással, online tudtam igényelni tíz perc alatt, míg a vízumom regisztrációjához többször személyesen kellett hivatalba szaladgálni, és végül szinte lábat csókolva folyamodtunk egy aláírásért.