Optikus

Tegnap történt egy kellemetlen esemény. Enikő szemüvege leesett, és a bal lencse összetört. Adott volt a feladat, keresni kell egy optikust. Szerencsére emlékeztem, hogy merre láttam egyet. Kiderült, hogy kapásból kettő van egymás mellett. Indiában gyakran előfordul, hogy kereshetsz egy szakboltot órákon keresztül, majd hirtelen többet is találsz egymáshoz közel. De legalább egy helyen lehet dönteni, hogy melyikhez akarsz bemenni.
Szóval felkerestük az első optikust. Szerencsére beszélt angolul az eladó. Igaz nem volt egy szószátyár, de a lényeget meg tudta vele beszélni Enikő: -7-es vékonyított üveglencse. Telefonált a fickó, majd közölte, hogy minden rendben, estére meglesz. Félve kérdeztem meg, hogy mégis mennyibe fog kerülni. 50 rúpia. 250 Ft! Nehezen álltam meg, hogy ne nevessek. Mindegy, talán valamit rosszul mondott, majd este úgyis kiderül.
Amikor visszamentünk a boltba vaksötét volt az utcákon. Áramszünet. Az emberek, mint az éjjeli lepkék gyűlnek a boltok köré, ahol van áram generátorról. Szerencsére az optikusnál is égtek a lámpák. Szemüveg készen volt, bár nem teljesen egyforma a két lencse beillesztése, de annak is örültünk, hogy megoldódott a probléma. És akkor fizetés: tényleg 50 rúpia. Hihetetlen! Persze számla nincs. Minek? Akkora extraprofit úgysem lehet rajta. Ilyenkor mindig arra gondolok, lehetséges, hogy nekünk magasabb árat mondanak, mert fehérek vagyunk. De nem gond, ez még mindig viccesen alacsony.

Én nem vagyok szemüveges, de azért eléggé elgondolkodtató, hogy mégis miért olyan drága otthon egy hasonló lencse. Na azon már van extraprofit. Pedig számlát is adnak.