Vízpart
Vasárnap végre eljutottam vízpartra. Igaz a víz egy medencében foglalt helyet. Már többször említettem a tengerparti hotelt (Miramar), ahová jártam vacsorázni. Most jól jött, hogy az egyik főpincérrel összebarátkoztam. A barátságnak többször kézfogással, titokban átadott papírbankjegyek adtak támogatást, mert nekik csak így lehet. A borravalót a felszolgáló kapja.
Szóval megkérdeztem emberünket, hogy nem mehetnénk-e be fürödni? Hivatalosan külsősök előtt zárva a medence, de elintézte nekünk. Fizetni kellett összesen kétszáz rúpiát a használatért (adtak róla számlát!), de ez Indiában természetes dolog. Végre elviselhető volt a meleg! Napsütés, pálmafa, napozóágy, medence. És persze a kerítésen időnként be-bebambuló indusok. Ellenük egy oldalára fordított nyugággyal és pár műanyagszékkel védekeztünk. Több-kevesebb sikerrel.
Szóval megkérdeztem emberünket, hogy nem mehetnénk-e be fürödni? Hivatalosan külsősök előtt zárva a medence, de elintézte nekünk. Fizetni kellett összesen kétszáz rúpiát a használatért (adtak róla számlát!), de ez Indiában természetes dolog. Végre elviselhető volt a meleg! Napsütés, pálmafa, napozóágy, medence. És persze a kerítésen időnként be-bebambuló indusok. Ellenük egy oldalára fordított nyugággyal és pár műanyagszékkel védekeztünk. Több-kevesebb sikerrel.